„Egyedül vagyok, vágyódom érted, / enyém leszel majd ha a tavasz
éled. / Mellém ültetlek szép csónakomban, / hajad az eget aranyba
vonja, / a lenti bút-bajt mind elfelejted, /fejed örökre vállamra
ejted, / fejed örökre vállamra ejted.”
Weöres kalandjátékában történelmi, mitológiai távlatokba helyezett
drámai-filozofikus képek és gondolatok váltakoznak a gyermeki fantázia
népi humorra és hagyományokra épülő végtelen szárnyalásával. A Holdbeli
csónakosban a boldogság iránti vágy, az útkeresés játssza a
főszerepet. A Forrás Színház korszerű színházi nyelven megszólaló
előadásával – a darab szelleméből fakadóan – a más kultúrák iránti
érdeklődést és nyitottságot is felkelti a nézőkben, úgy, hogy közben
mélyíti a saját kultúrájához való átélt elkötelezettségét is. A
Holdbeli csónakost végig a színpadon lévő élő-zenével valósítják meg,
igényes díszlet- és jelmezkivitelezéssel, akrobatikus, attraktív
előadásban, amelyben a színészek gólyalábakon és óriásbábokként is
játszanak.
További szereplők: Kuvik, a Kígyó és az éjszakai erdő alakjai – mindenki (kivéve Ács Tamás és Molnár Anikó)
Látvány: kollektív alkotás